|
2012-09-05 22:25:56, szerda
|
| |
| |
70 ÉVE HUNYT EL MÓRICZ ZSIGMOND
A múlt századi magyar realista prózairodalom egyik legnagyobb alakja, Móricz Zsigmond 1942. szeptember 5-én hunyt el.
Móricz Tiszacsécsén, "a boldogság és a béke e kedves szigetén" született 1879. július 2-án. Anyja papkisasszony, apja feltörekvő parasztember volt, akinek csőddel végződő vállalkozásai a családot gyakran a nyomor szintjére juttatták, ám a szülők gyerekeiket nagy gonddal taníttatták. Móricz nagyhírű református kollégiumok (Debrecen, Sárospatak) diákja volt, végül Kisújszálláson érettségizett.
Tanult teológiát, majd jogot Debrecenben, bölcsészetet Budapesten, de egyetemi tanulmányait nem fejezte be. 1902-től volt helyettes óraadó tanár, majd tisztviselő, 1903 és 1909 között Az Újság gyermekrovatának szerkesztője. A Kisfaludy Társaság megbízásából népdalokat gyűjtött, Szatmár falvait járva bőséges ismereteket szerzett a paraszti élet nyomorúságáról.
Elbeszélései már korábban is jelentek meg vidéki lapokban, de nevére igazán a Nyugatban 1908-ban megjelent Hét krajcár után figyeltek fel. Első novelláskötetét Ady is üdvözölte, akivel barátok és szellemi szövetségesek lettek. A siker felszabadítóan hatott Móricz alkotókedvére, sorra jelentek meg novellái, regényei (Tragédia, Sárarany, Az Isten háta mögött, A galamb papné, Magyarok, Kerek Ferkó). A kezdetben anekdotikus stílust korán felváltotta műveiben a naturalizmus olykor kíméletlen ábrázolásmódja.
Az első világháborúban haditudósító volt. Üdvözölte az őszirózsás forradalmat, majd a Tanácsköztársaságot, így ennek bukása után állandó zaklatásoknak volt kitéve, írásait egy ideig csak a Nyugat és Az Est-lapok közölték. Ekkorra prózájának hangneme, stílusa is megváltozott, a naturalizmus háttérbe szorult, erősen kritikai szellemű realizmusa viszont megerősödött. Móricz a magyar társadalom minden rétegéről analitikusan pontos képet rajzolt, feszes párbeszédek, hiteles, elemző lélekrajz, drámaian izgalmas helyzetek jellemzik műveit. Önéletrajzi indíttatású a Légy jó mindhalálig című regénye, a történeti hitelesség látszatát kelti az Erdély trilógiája, az idilli szerelem megható képe a Pillangó című regény. Az önsorsrontó dzsentri, a megújulni nem tudó középosztály képét rögzítik regényei, az Úri muri, a Forró mezők, a Rokonok, míg a sokrétegű paraszti világ elevenedik meg a Barbárok és A boldog ember lapjain.
Móricz 1929 decemberében Babits mellett a Nyugat szerkesztője, a prózarovat gondozója lett. Lelkesen vetette bele magát a munkába, megszervezte a Nyugat-barátok Körét, könyvsorozatot tervezett, felkarolta az autodidakta tehetségeket. 1933-ban azonban szakított a lappal, és az ekkor induló népi írók mozgalmának egyik fő alakja lett, 1939-től ő szerkesztette a Kelet Népét. 1937-ben felbomlott a színésznő Simonyi Máriával kötött második házassága (első felesége, Holics Janka 1925-ben öngyilkos lett), ekkor ismerkedett meg az egykori lelencgyerekkel, Littkei Erzsébettel, Csibével, aki megismertette a külvárosi proletariátus világával is. Csibe történeteiből születtek meg a Csibe-novellák, róla mintázta Árvácska című regényének főszereplőjét is. Utolsó éveit Leányfalun töltötte, itt születtek a Rózsa Sándorról szóló trilógiájának darabjai.
Az író 1942 augusztusában agyvérzést kapott, kórházba került, szeptember 5-én halt meg Budapesten. Regényeiből, novelláiból számos filmfeldolgozás és színpadi átirat született, két kötetben megjelent naplói fontos irodalomtörténeti dokumentumok. Nevét viseli a nyíregyházi színház és egy irodalmi ösztöndíj, amelyet fiatal pályakezdő irodalmárok támogatására hoztak létre. 2012-ben Leányfalu önkormányzata a település egykori lakójának posztumusz díszpolgári címet adományozott, egyben Pócsmegyer díszpolgára is lett, hiszen a két település a múlt század közepéig összetartozott.
Móricz Zsigmond élete
Link
Nem élhetek muzsikaszó nélkül - Filmrzene: Oszter Sándor
Link
Légy jó mindhalálig - Film 1960
Link
Rippl-Rónai József: Móricz Zsigmond portréja
Móricz Zsigmond sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34-1-28. Medgyessy Ferenc alkotása
Móricz Zsigmond és Blaha Lujza
Móricz Zsigmond Emlékház /szülőháza, szobra/ Tiszacsécsén
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Híres emberek-jeles napok-évfo |
|
|
|
Címkék: gyermekrovatának, lelencgyerekkel, filmfeldolgozás, novelláskötetét, nyomorúságáról, kisújszálláson, felszabadítóan, összetartozott, könyvsorozatot, ábrázolásmódja, világháborúban, önkormányzata, papkisasszony, szövetségesek, szerkesztette, főszereplőjét, zaklatásoknak, érettségizett, trilógiájának, proletariátus, vállalkozásai, történeteiből, megismertette, prózairodalom, alkotókedvére, augusztusában, támogatására, megerősödött, középosztály, tanulmányait, szerkesztője, megbízásából, decemberében, megszervezte, naturalizmus, bölcsészetet, múlt századi, családot gyakran, nyomor szintjére, szülők gyerekeiket, paraszti élet, siker felszabadítóan, galamb papné, kezdetben anekdotikus, naturalizmus olykor, első világháborúban, őszirózsás forradalmat, ideig csak, naturalizmus háttérbe, magyar társadalom, történeti hitelesség, idilli szerelem, Móricz Zsigmond, HUNYT EL MÓRICZ ZSIGMOND, Móricz Tiszacsécsén, Kisfaludy Társaság, Kerek Ferkó, Nyugat-barátok Körét, Kelet Népét, Simonyi Máriával, Holics Janka, Littkei Erzsébettel, Rózsa Sándorról, Oszter Sándor, Rippl-Rónai József, Medgyessy Ferenc, Blaha Lujza, Móricz Zsigmond Emlékház,
|
|
Offline
